Taken

10. rész

FIGYELEM! Kicsit elmebeteg rész következik:D

Pár óra múlva jött is egy hívás, mikor pont fürödtem. Gondoltam „majd visszahívom ha kijöttem”. Bent voltam a fürdőben, vagy egy órán át és közben a telefonom vagy 6x csörgött. Ezután már kikecmeregtem a kád forró vízből. Felöltöztem és lesétáltam. Meg néztem, hogy ki hívott. Andy. Mikor már hívtam volna, akkor a lakásban az összes fény elaludt. Odasiettem a villanykapcsolóhoz, de hiába nyomkodtam, nem működött. Felmentem az emeletre meg nézni, hogy ott működnek-e a dolgok. Ahogy sejtettem, itt se… Egyedül voltam a lakásban, villany nélkül. Beparáztam. Rohantam a telefonomért, hogy felhívhassam Andy-t, de ki volt kapcsolódva, mikor ki se kapcsoltam. Próbáltam bekapcsolni, de nem ment… „Mi a fasz??” gondoltam. Ekkor bekapcsolódott a lakás összes TV-je, rádiója és max hangerőn ugyanazt adták benne.

Rádió/TV: - 1990 gyilkosság. Egy férfi holttestet találtak az utcán. Végtagjai hiányosak voltak és a nyelvét is kivágták. Az elkövetőt még keresik. 1991. Az egy évvel korábban elkövetett gyilkosság helyszínén egy fekete zacskóban, darabokban heverő nőt találtak. A tettesről azóta semmit sem tudunk. 1993. Ugyanazon a helyen most 2 ember esett áldozatul. Kívülről semmi sem látszott, de az orvosok boncolás közben észre vették, hogy a halottak gyomra és belső szervei szét vannak maródva. A kegyetlen gyilkos szabad lábon van. Kérjük nagyon legyenek óvatosak, mindig tartsanak maguknál valamiféle önvédelmi eszközt. 2004. Már azt hittük, hogy a 10 évvel ezelőtti sorozat gyilkos nem tűnik föl többet. Tegnap bejelentés érkezett miszerint egy 30-as éveiben járó férfit holtan találtak az utcán. A nyomozások kiderítették, hogy a férfi az 1 héttel ezelőtt 36 éves Danny Bell.

…Az én apámat is ugyanígy hívták. És ő is 2004-ben…

Kapkodtam a levegő után. Nem tudtam mihez kezdjek, egyszer csak minden TV, rádió lekapcsolódott. Csend és sötétség honolt végig a lakásban, mire a hátam mögül meg szólalt egy suttogó hang:

-Aki bújt, aki nem.

Ekkor eszméletemet vesztettem. Valószínűleg leüthetett. Nem tudom mennyi idővel, ezután ébredtem egy sötét, mocskos, büdös szobában. Az ablak le volt deszkázva, egy villany sem volt, ami meg világíthatta volna a helyet ahol vagyok. A csuklómat fájlaltam, hiszen meg voltam kötözve egy vastag dróttal. A számon egy szikszalag pihent, úgy, hogy segítségért sem kiálthattam volna. Csak nyöszörögtem, mire lépteket hallottam a szobán túlról. Az ajtón belépett egy férfi, majd ránk zárta az ajtót. Megállt, tőlem kb 4 méterre és vészjóslóan mosolygott. Nem tudtam mire készül, de láttam rajta, hogy nem jó szándékkal jött… Ő szépen lassan elindult felém. Próbáltam minden egyes lépése után messzebb menni tőle, de nem tudtam, mert egy csőhöz voltam kötözve. Oda lépett hozzám, majd letépte a számon lévő szalagot. Nagyon fájt, de a torkomon egy hang se jött ki. Végig simította az arcomat és adott egy puszit a számra. Arcán a borosta szúrta az arcom, a száj szaga meg az orromat… A fejemet elránottam

-Mit akar tőlem? – kérdeztem tőle indulatosan

-Majd meglátod- és megint az a mosoly… Aztán egy kisebb pofont kaptam tőle.

Próbáltam kiszabadulni a drótok közül, de csak annyit értem el vele, hogy bele vágódtak a bőrömbe. Kegyetlenül fájt ezért abba hagytam. Könnyek csordultak végig az arcomon, hogy semmit nem tehetek a helyzetem ellen. Egyszer csak meghallottam, hogy a telefonom meg csörren. De mivel azt is elvették tőlem, ezért az is a szobán túl volt. A férfi behozta nekem, de mielőtt felvehettem volna, megfenyegetett, nehogy bármi hülyeséget mondjak. Rá nyomott a zöld gombra és a fülemhez emelte a telefonomat.

-Végre, hogy felvetted! Vagy 20x hívtalak… De ez most mindegy. Figyelj Tif, sajnálom. Őszintén sajnálom, hogy milyen voltam veled. Tudom már, hogy nem te voltál a hibás. De ezt inkább beszéljük meg otthon. Nem sokára haza érek, kb 10 perc. Ott vársz, majd ugye?

-Andy. Nem… Nem tudok ma otthon lenni.

-Miért? Kérlek gyere haza. Jóvá teszek mindent.

-De nem tudok.- vettem egy nagy levegőt, hogy 2 másodperc alatt elmondjam, hogy mi történt velem az utóbbi 4-5 órában.- Andy gyere értem kérlek, nem tudom, hogy hol vagyok, elraboltak, itt vagyok egy szobá- A fickó kikapta a telefonomat a kezemből és a földhöz vágta, majd ordítozni kezdett és rángatni. Többször is meg ütött és rugdosott. Eszméletemet vesztettem. Újra… Újra bevagyok zárva egy szobába, újra meg vagyok kötözve, újra Andy-nek kell megmentenie aki azt se tudja, hogy hol vagyok…megint.

~* Andy szemszöge*~

Hallottam, ahogyan Tiffany sikoltozik és egy férfi kiabál vele. De hol lehet? Mit tegyek? Próbáltam vissza hívni, de nem tudtam elérni. Senkise vette föl a telefont. Sokadszorra, bele szólt egy mély hang.

-Nyugodj meg jó kezekben van. Semmi baja sem fog esni, max ha rosszalkodik, akkor meg fegyelmezem valamivel.

-Ki maga és mi a faszt akar Tiffany-tól? Hol van most?- ezzel le tette a telefont. Mikor haza értem, akkor semmi különöset nem találtam a házban.  A ház udvarát is alaposan átvizsgáltam, de sehol semmi. Azonban a ház előtt kerék nyomokat találtam. Azonnal autóba szálltam és követni kezdtem. Néha-néha nyomtalanak voltak az utak, ami megnehezítette a dolgomat, de nem adtam föl. Végül egy eléggé elhagyatott helyre kerültem. Már házak is alig voltak arra fele. A nyomok ismét eltűntek azonban egy régies ház mellett állt egy autó. Alaposan szemügyre vettem. Majd úgy döntöttem, becsöngetek és meg próbálok bejutni. Csengő nem volt, azonban az ajtóra volt szerelve egy kopogtató. Sok időbe telt, míg ki vonszolta magát az ott lakó nő, de türelmes voltam.