The Uniform

2. rész

9 évvel ezelőtt vesztettem el apámat, azóta anyámmal élek együtt. Nem jövünk ki túl jól. Nos ő szereti betartatni a szabályit én meg amolyan „szarok a szabályokra” típus vagyok. Nem szeretek otthon lenni, sőt… utálok. Jobb a békesség, ezért ő amíg otthon van, addig én máshol, mindegy hol, csak máshol legyek... Sarah és Missy szülei szinte családtagként tekintenek rám, annyi időt töltök náluk. Ha nem náluk vagyok, akkor az utcán bóklászom. Nem igen szoktam haza járni. Anyámat nem is izgatja, ha már napok óta nem látott otthon.

Ma délután elmegyünk a csajokkal a helyi parkba, úgy hallottuk a BMTH fog egy kisebb koncertet tartani. 2 órányi készülődés után végre elindultunk. Mikor megérkeztünk akkor a fiúk még csak a hangszereket hangolták, addig odamentem Oliverhez, a csapat front emberéhez (nagy cimborák vagyunk ám:D). Meglepetten bámult rám, mikor meglátott.

- Tif! Hát te?- kérdezte tőlem izgatott és meglepődött hangnemben

- Én csak, hallottam hogy itt lesz fellépésetek, aztán jöttem egy jót tombolni.

- Örülök, hogy eljöttél. Végre hallgatsz valami jó zenét is!- nevette el magát, majd megborzolta az 1 órán át készülődő frizurám.

- Na de!!- kaptam a fejemhez, hogy megigazítsam a hajam, amit sikeresen tönkre is vágott- most jössz nekem egy itallal-  jelentettem ki meglehetősen morcos hangon- És különben is mi az, hogy végre valami jó zenét is?

- Tudod, hogy csak húzlak- aztán bele boxolt egy barátit a vállamba- De nekem most mennem kell! Vár a színpad- kacsintott rám, oldal mosollyal  majd odébb állt.

Ezt a jelenetet a lányok mind végignézték. Nem is nagyon értették, hogy mi volt ez. De aztán elmagyaráztam nekik, hogy már régebb óta ismerjük egymást, még azelőtt jóban voltunk mielőtt Oli énekesnek állt volna.

A koncert után elmentünk a bandával egy elitebb sörözőbe. Sőt. Nemhogy elit volt, de ide csak híres arcok és azok meghívottjai léphettek be. Oda bent össze futottunk a BVB-vel. Oli bemutatott minket nekik, de Andy egyből levágta, hogy kik vagyunk. Már megismert minket a múltkori koncertről, a VIP részen.

-Cső Andy!- köszönt oda Oli

-Csá Sykes! Téged is látni még? Oh kiket hoztál magaddal?

-Ő itt Tiffany, Missy és Sarah.

-Jaaa, persze. Rögtön tudtam, hogy ismerősök vagytok nekem!-vágta rá Andy és elmosolyodott.

Hirtelen gyomorgörcsöm támadt. Tényleg felismert engem Andy? ~Tif! Menny oda! Szólítsd meg!~ gondoltam magamban, majd vettem egy mély lélegzetet és…

-Öhmm szia Andy!

-Szervusz gyönyörűm.- köszönt rám csábos mosollyal és rám kacsintott.

Ekkor a szívem majd megállt. Ezek után úgy lefagytam, hogy csak akadozó beszéddel tudtam oda nyögni Neki valamit.

-Én-izé-hát-csak annyit akartam – a fejem körülbelül olyan vörös lehetett mint egy ráké.

-Akkor Mi léptünk, holnap tali- szakítottak félbe minket a lányok.

-Nos Tif, ha jól emlékszem még jövök neked egy itallal, méghozzá egy jó kis whisky-vel- szólt közbe Oli

-Még jó,hogy! Azt hittem már meg feledkeztél róla.

Abból az egy pohár whiky-ből lett még egy pár kör, amire a fiúk hívtak meg. Végül annyira  kiütöttem magam, hogy talpra állni nem tudtam. Aztán Andy haza akart furikázni, de még az érthető beszédre is képtelen voltam, hogy elmagyarázzam hol is lakom, úgy, hogy elvitt az Ő házukba. Reggel hírtelen nem tudtam hol vagyok. Nagyon hangos horkolásra lettem figyelmes. Mikor megláttam nem hittem a szememnek. Andy? Mit keres itt és hol vagyok? És a karjai mit keresnek a takaróm alatt? Felébresztettem, hogy megkérdezzem mi is történt tegnap este.

Elmesélte, hogy miután hazahozott, sikerült rábeszélnem Őt is arra, hogy igyon pár pohár pálinkát, meg ami van otthon. Úgy, hogy két –már nem igen szomjas- jómadár szórakoztatta egymást. Részletekre egyikünk sem emlékszik. Arra főképp nem, hogy mit keresett az Ő keze az Én takaróm alatt. Kicsit mindketten elpirultunk, mikor erre a kérdésre próbáltunk választ adni. Erre Ő, hogy megtörje a kínos csöndet, egy sexy-s hajbatúrás után megkínált reggelivel, amit én örömmel fogadtam el, hiszen a kedvencemet csinálta, szalonnás tükör tojást. Nem csalódtam. Andy még egy tükörtojást is képes elrontani, persze én úgy tettem, mintha életem legfinomabbját ettem volna. Ő hírtelen elnevette magát.

-Tif! Nem vagy te olyan jó színész, hogy elhitesd velem, amit eszel az ízlik.- mondta jókedvűen- Mit szólnál, ha reggeli után még lepihennénk egy kicsit, aztán elmennénk valahova?

- Benne vagyok, de hova?

-Még nem tudom, majd meglátjuk

A beszélgetésünket közbe zavarta egy váratlan hívás. Andy-t Juliet hívta. Hamar lekoptatta a barátnőjét, aminek Én megörültem, de közben zavarodottan néztem rá. Nem értettem, hogy miattam miért mondja le a barátnőjével való közös programot. Rövid beszélgetésük után Andy unottan köszönt el Juliettől, majd szemforgatás közepette kinyomta a telefont.

Kissé kínosan éreztem magam egy szál fehérneműben, úgy, hogy elmentem a fürdőbe átöltözni. Pólót viszont, Én okos elfelejtettem magammal vinni, ezért Andynek kiabáltam, hogy hozzon nekem egyet a táskámból. Rögtön a legfelsőt vette ki, amin pont egy Batman logó volt.

-Wow! Te is Batman rajongó vagy? –kiabált nekem a fürdőbe, örömteli hangon.

-Persze, imádom! Már az összes részét láttam minimum négyszer! A szövegét már kívülről fújom.

-Na, egy újabb közös!

A résnyire kinyitott ajtón beadta nekem a pólómat.

-Mit szólnál, ha ma én is egy Batmanos pólómba mennék?- kérdezte tőlem izgatottan

-Uh, dejó lenne! Egyenruha! –örültem meg az ötletnek

Mikor kiléptem a fürdőszoba ajtaján, akkor valami hangos csattanást hallottam. Andy álla volt az. Ő ugyan nem mondta, de láttam az arcán, hogy teljesen elkápráztatja az amit rajtam lát.

-Nos, akkor indulhatunk?- kérdeztem tőle.

-Öhm, igen persze-a tekintetét egy pillanatra sem tudta levenni rólam, azokat a gyönyörű világító kék szemeit állandóan rajtam tartotta

Persze Ő is csodálatos volt és még mindig nem akartam elhinni, hogy tényleg vele fogok ma lógni. Udvariasan besegített a kocsija anyós ülésére, aztán elindultunk.

Andy Biersack

Black Veil Brides /énekes/

Oliver Sykes
Bring Me The Horizon /énekes/