2014. július 15.

Frozen rose with a suprise

14. rész

-Cső Andy. Öhm, gyertek beljebb. -Bekísért minket a lakásába, ahol már a többi bandatag is várt. Üdvözöltek minket egy kis Welcome drinkel, ami nem más volt mint, egy jó erős pálinka.
-Ti mindig isztok?-kérdeztem jókedvűen
-Igen- válaszolták kórusban a többiek
Erre mindannyian elnevettük magunkat, Andy kivételével. Ő nagyon feszült volt. Végig mellettem ült, egy percre sem tévesztett szem elől. Olivert figyelte rezzenéstelenül. Ő ezt a szeme sarkából észrevette, ezért nagyon kellemetlenül érezte magát. Hozott be nekünk egy kis sütit, az idő alatt belesúgtam Andy fülébe:
-Ne bámuld már őt ilyen feltűnően. Gáz!...
-Idegesít…
-Sajnálom, nem kértem, hogy gyere velem.- förmedtem rá. Ekkor ő fölállt de miután tett egy lépést, megmarkoltam az övét és visszahúztam.- Nem úgy értettem…
-Nyugi már. Csak cigizni megyek.
Nagyon kínos helyzet volt egy lapáttal az is rá tett, hogy a fiúk furcsán néztek emiatt a jelenet miatt. Oli mind két keze tele volt sütis tálakkal, de Andy nem zavartatta magát. Neki ment fél vállal… Oliver szerencsére nem ejtett el semmit, de a szituáció iszonyat kellemetlen volt. Andy olyan mint egy kis gyerek… Megsértődik, duzzog, 23 éves létére. Én szégyelltem magamat helyette is, de talán jobb, hogy kiment. Mi bent beszélgettünk és megkérdezték mi történt velem az utóbbi napokban. Elmeséltem nagyjából mindent, mire Oli odajött hozzám és átölelt, hogy megvigasztaljon. Hát persze, hogy Andy is pont akkor jött be… Nagy levegőt vett, próbálta magát visszafogni. Habár a homlokára ki volt írva „Állon verlek, ha most azonnal nem engeded el!” Oliver szólt neki, hogy menjenek fel a szobájába beszélgetni egy kicsit. Andy ment utána de végig engem figyelt kikerekedett szemekkel, fel húzott szemöldökkel, majd vállat vont. Senki nem értette, mit jelentsen ez. Fél óra múlva vissza jöttek a srcácok. Azt hittem mind kettőnek lesz 1-2 lila folt az arcán de ahelyett inkább széles mosoly volt. Röhögve estek be a szobába, egymást csikizve, vagy nem is tudom mi akart az lenni, amit ők csináltak, de lehet jobb, ha nem kérdezem meg. Látszólag kibékültek, de Olivernek, hogy a francba sikerült „megszelidítenie” ezt az ovodást… Rövid beszélgetés után haza is mentünk. Jó volt végre felszabadultnak látni, mert mindig olyan feszült volt.
-Ha hazamegyünk otthon vár rád egy kis meglepi. – nézett rám perverzen
-Hmm, jól hangzik
Haza érve Andy felkapott és a karjaiban vitt föl az emeletre. Azt mondta hunyjam be a szememet. Így is tettem. Egy ajtón beérve,  rózsák illata csapta meg az orromat.  Vajon mire készül? Lassan, levett rólam minden ruhadarabot, de továbbra sem kukucskálhattam. Csak akkor jöttem rá, hogy a fürdőszobában vagyunk, mikor berakott a kádba, ami kellemesen meleg volt, sőt ha jól érzékelem, akkor ez nem más mint egy kád meleg habfürdő. Kis idő után Andy is becsücsült mellém.
-Most már kinyithatod a szemed.
Gyönyörű látvány tárult elém. Alapból is egy hatalmas ízlésesen berendezett fürdőszoba, de ahogyan Andy kidíszítette… A lélegzetem is elállt. Rózsák és rózsaszirmok voltak mindenütt. De nem akármilyen rózsák. Fekete színűek voltak. A habfürdő tetejét is szirmok díszítették.  
-Na, hogy tetszik?
-Andy ez… Ez csodálatos,gyönyörű, imádom!!
-Örülök, hogy tetszik. Jaj, ezt el ne felejtsem. – ekkor oda adott egy olyan rózsát, ami jégbe volt fagyva, de ez most piros volt. Le is fényképeztem:

-Remélem nem utálod a rózsákat, mert most eléggé körül vagyunk véve velük.
-De hogy utálom, sőt! Imádom. Le sem tudom venni róluk a szemem. Egyszerűen fantasztikus amit a fürdővel csináltál.
-Mielőtt kimegy a fejemből, hagyd, hogy kiolvadjon a jégből, az is tartogat némi meglepetést.
-Úristen Andy, hogy lehetsz ilyen imádni való?
-Hát – villantott egy fogpaszta reklámba illő mosolyt és bele túrt hosszú hajába.
-De amíg olvadozik a jég, addig mit csináljunk? – reméltem, hogy érti a célzás, de biztonság kedvéért egy perverz mosollyal is utaltam rá.
-Van egy ötletem.
Ekkor vadul elkezdtünk csókolózni. Andy most extrán ellenállhatatlan volt, nem is bírtam magammal, de úgy tűnt, hogy Ő sem. Miután végeztünk, valószínűleg életünk legemlékezetesebb „fürdőzésével”, mindketten elaludtunk. Andy mellkasa volt a párnám, míg én neki a takaró. Érdekes egy hasonlat, de tényleg így nézhettünk ki. Reggelig ott feküdtünk és aludtunk, míg Ash be nem rontott.
-Jóreggelt. Hú ha itt meg mi folyik? Beszállhatok én is?
Meg sem várta a válaszunkat, mire egy pillanat alatt lekapott magáról minden ruhát, csak egy alsó maradt rajta. Belobogott mellénk a kádba, pontosabban közénk.
-Purdy! Mi a francot csinálsz? – kérdezte Andy nyűgösen.
-Fürödni jöttem, de így még izgibb. – pillantott rám és végigsimította a combom.
-Ash! Ne simogass!! –mordultam rá.- Aludnánk, ha nem tűnt volna föl.
-Én meg fürödnék ha nem tűnt volna föl! Most nézem. Milyen ez a fürdőszoba? Miért vannak mindenhol virág cafatok?
-Andy csinálta nekem, meglepetésből! És nem virágcafat, hanem rózsaszirom…
-Ash kihúznál innen a picsába? Megköszönnénk.
-Ah, úgy is kényelmetlenek vagytok… - ezzel ki is pattant a kádból. – További jó romantikázást- s kisétált.
-Pöcsfej… - káromkodta el magát Andy. – De ha már felkeltünk, nem nézed meg a rózsád?
-Dehogynem – kerestem izgatottam, hogy hova tettem. – Itt van. Kiolvadt és gyönyörű, de mit kell rajta nézni?
-Várj. Szálljunk ki és úgy nézd meg. – ki szálltunk majd egy kis keresgélés után rátaláltam. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése